A gazdaság
Itt tudhatsz meg többet gazdaságunkról az első időktől mostanáig
A kezdetek
első ágyások
A területen már több évtizede csak a gyom és tarack nőt, amelyet lovak, a város szélére merészkedő őzek és vadnyulak legeltek. Öt évvel ezelőtt ültettük az első gyümölcsfákat a kertbe, amelyek pár éve fordultak termőre. A kert egy alacsonyabb terülten található, annak minden előnyével és hátrányával. A csapadék az országos átlagtól elmardad, viszont a lapos fekvésnek köszönhetően talaj és rétegvízek szintjei elég magasak, így az öntözés nem okoz gondot, viszont a kora tavaszi hajnali fagyok kissé fokozottaban szoktak jelentkezni. Az első ágyások 2024 tavaszán lettek kialakítva, azzal a céllal, hogy termelünk magunknak egy kis zöldséget. Ekkor már tudtuk, hogy a gyümölcsöket is és a zöldségeket is vegyszermetesen fogjuk termelni, hogy minél egészségesebbek és ízletesebbek legyenek. Még ugyanebben az évben készült egy 10 férőhelyes kerekeken gurítható mobil tyúkól is, a tojás termeléshez. 2025 tavasszal újabb ágyások lettek kialakítva, kpe csövek lerakva az öntözőrendszerhez és bővültünk 3db méhcsaláddal is (amely azóta már 5-re szaporodott), év végén és 2026 elején pedig egy 500m2 fóliasátor lett építítve, hogy minél korábban tudjuk kezdeni a szezont.
Regeneratív módszerekkel
Vegyszerek és ásás nélkül
A növényeket komposztmulcsos módszerrel termeljük, szerves tápanyagban dús talajban, nagy hangsújt fektetve a talajéletre, annak segítésére és a talaj humusz tartalmára, amelyek által javul a talaj minősége és vízmegtartó képessége. Az ebben fejlődő növények ellenálóbbak a betegségekkel, kértevőkkel szemben és magasabb lesz a beltertami értékük. Az első ágyások helye először vastag karton lapokkal lett letakarva, majd arra szalma terítve, hogy segítsen a tarack és gyominvázió megfékezésében, kerülve ezzel a gyomírtók használatát. Néhány hónappal később érett komposztból került kialakításra 7db, 80cm széles, 10-15cm magas változó hosszúságú ágyás, köztük 40cm hézaggal. A hézagokban megtartottuk a szalma terítést, hogy javítsuk a talaj vizháztatartását és meggátolja a gyomok növekedését. Ez a komposzmúlcsos ágyás-technika lett a háztáji zöldségtermelésünk alapja. Azonban a változú hosszúságú ágyások nem voltak optimálisak, anyagfelszanálás és tervezés tekintatében, ezért szabványosítottuk az ágyások méretét. Minden ágyás 75cm széles és 20méter hosszú lett. Már az első perctől kezdve a saját fogyasztásra szánt zöldségek termesztéséhez sem használtunk semmilyen kémia vegyszert és ezen egyik legfőbb alapelvünk mellett bővítjük a gazdaságot és termeljük a zöldségeket. Mivel a hatékonyság is nagyon fontos tényező a gyomírtás és tápanyag utánpótlás tekintében, az újonan kialakított ágyások helyét és azokat, mulcsozás helyett már agroszövettel takarjuk és pelletált csirketrágyával trágyázuk. Az ását, forgatást mellőztük, mert a jó szerkezetű és élő talajhoz ezekre egyáltalán nincs szükség. Az ágyasokat évente egy alkalommal a tavaszi vetések előtt lazítjuk, majd a legfelső vékony rétegben készítünk magágyat, de csak, ott ahol szükséges, mert növények egy része palántaként kerül elültetésre.
Kisléptékű gazdálkodás
Permakultúra
Célunk egy olyan fenntartható kisléptékű rentábilis gazdaság létehozása és működtetése, amely a permakúltúrális és hagyományos kertészet elvei alapján működik, azaz az egyszerű és az összetett természetes folyamatokon alapul, viszont nagymértékben használja az innovatív módszereket, hogy hatékonyan tudjon jó minőségű és menyiségű termést előállítani. Ilyen rendszerben például nincs helye a gyomírtóknak, műtrágyának és a különböző kémiai vegyszerknek, amelyek károsítják a környzetünket, a talajainkat és vizeinket, és maradványaik pedig megtalálhatóak az élelmiszerekben. Viszont annál fontosabb a sokféleség, a megfelelő növénytársítások, vetésforgók alkalmazása, hasznos rovarok és élőlények szerepe, a talajélet támogatása és az optimális vízgazdálkodás. Természetesen fontos a környezetkímélő gazdálkodás, az energiahatékonyság és leginkább a helyi erőforrások, optimális felhasználása. Például a betakaírítás után a növények gyökérzete szinte minden esetben az ágyásokban marad, és a lebomlásuk során újabb tápanyagot juttatnak a talajba, táplálják annak élőlényeit, javítják szerkezetét és vízmegtartó képességét. A növénymaradékok, szárak, levelek egy része komposztálásra kerül, másik részét megeszik a haszonállatok, majd ők is tápanyagot juttatnak vissza a talajba. Ezzel duplán hasznosítva az erőforrásokat és elkerülve a műtrágyák használatát, amelynek az előállítása igen költséges és energiaigényes folyamat.
